Vannak időszakok az ember(lánya) életében, amikor naplót kell írnia. Most (=ma) úgy érzem, megint egy ilyen időszak köszönt be, és világgá kell kiáltanom a hétköznapjaimat.
Ma például újra találkoztam Renátával, egy régi kedves másik (litván) ösztöndíjassal, aki egy hónapra visszajött Wuppertalba egy projektzáró konferencia ürügyén. Jó volt újra látni. Gyorsan mutattam neki egy helyet, ami azóta nyilt, hogy ő elment, és megittunk egy Radlert. A csokoládézó sajnos csak 15én nyit szabadság miatt, de aztán visszatérünk a törzshelyünkre. :-)))
Holnap várhatóan együtt megyünk Düsseldorfba.
Victor viszont lemondta a jövőheti látogatását, amit kicsit sajnálok, mert már gondolatban lepörgettem, hogy mit fogok neki mutatni, mit fogok főzni... stb.
Most olyan lelkes vagyok, igazán jöhetne valaki látogatóba a közeljövőben!
Ja, és ehhez hasonló lett a vacsora.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.