A héten kb csak aludni meg reggelizni meg vacsorát főzni :-) voltam otthon. Kedden „Tetthely”-maratont tartottunk este egy havernál, szerdán szalszázni voltam.
Csütörtökön a kutatócsoport éves közös kirándulása került megrendezésre: egy felhagyott iparvasút vonalán sétáltunk végig, amely átvezet Wuppertalon. Eredendően a mostani vasútvonal konkurenciájaként épült még az 1800as évek közepén, majd 1991ben a városi személyközlekedést is feladták. Hihetetlen elképzelni, hogy az ipari forradalom idején az én városrészem sokkal jelentősebb városnak számított mind most Köln vagy Düsseldorf, hogy akkortájt itt volt az egy négyzetméterre eső milliomosok száma a legmagasabb az egész világon. Aztán az európai könnyűipar – és vele együtt Elberfeld – hanyatlásnak indult. Jelenleg a német statisztikák utolsó sorai közt szerepel – ha nem vesszük figyelembe a „legesősebb német város” c. megtisztelő címet. :-)
Másfelől viszont nagyon nagyon érdekes a projekt: egy - két éven belül, ha sikerül megoldani a természetvédelmi kihívásokat (pl. az elhagyott vasúti alagutakba költözött denevérek élőhelyének biztonságát), akkor az egykori vasútvonal bicikli-, túra- és görkorcsolya útvonallá fog átalakulni, sokkal gyorsabb kapcsolatot teremtve a jelenlegi városrészek között.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.