Őszi szünet van Északrajna-Wesztfáliában. A 27 év alatti diákok jogosultak a szünet idejére kedvezményes vonatbérlet vásárlására, ami az egész tartományban érvényes. Mivel számomra ez az utolsó alkalom (khmm... :-) ), ezért nem akartam kihagyni a kínálkozó lehetőséget. Viszont már a legfontosabb helyeket (pl. Köln, Bonn, Düsseldorf, Aachen, Münster...) már tavaly végigkirándultam, viszont nehézipar-hangulatra sem vágytam... De kielégíthettem régóta meglévő kiváncsiságomat, hogy milyen csak úgy simán átvonatozni külföldre, ugyanis itt egyes vonatok végállomása már Hollandiában van. Szóval csak felültem a vonatra és meg sem álltam Venloig, ami az első holland város a határ után.
Hát, nem volt kiírva, hogy hol a határ... egy kisfiú a vonatban izgatottan nyaggatta a szüleit, hogy mikor vannak már Hollandiában, de ők sem tudták a pontos választ. Jó dolog határellenőrzés nélkül utazni.
Venlo aranyos kis hely, kb 90 ezren lakják. És ha a tapasztalatom nem csal, a hétvégi nagypiacot megszállják a németek. Nem hittem volna, de bizonyos dolgok (pl. a kávé és a cigaretta), tényleg olcsóbbak a határ túloldalán, így hatalmas a bevásárló-turizmus. A vonat tele volt. 100%-os kihasználtság oda – vissza. Ennek megfelelően egy hangot nem kellett hollandul kiejtenem, mindenütt mindenki beszélt németül. Vagy azért mert német volt, vagy azért mert a vásárlói voltak azok.
Sajnos a piacon nem találtam frissen sütött stroopwafelt (azaz karamellás ostyát, ami a hollandok nemzeti teasüteménye) de vettem finom sajtot, meg olcsó fügét, ettem kibbelinget (azaz sült halat) s úgy egészében jól elvoltam. Annak ellenére hogy egész nap többé kevésbé esett az eső. (Éppen ezért salnos nem is készült egy fénykép sem.)
Hát, nem volt kiírva, hogy hol a határ... egy kisfiú a vonatban izgatottan nyaggatta a szüleit, hogy mikor vannak már Hollandiában, de ők sem tudták a pontos választ. Jó dolog határellenőrzés nélkül utazni.
Venlo aranyos kis hely, kb 90 ezren lakják. És ha a tapasztalatom nem csal, a hétvégi nagypiacot megszállják a németek. Nem hittem volna, de bizonyos dolgok (pl. a kávé és a cigaretta), tényleg olcsóbbak a határ túloldalán, így hatalmas a bevásárló-turizmus. A vonat tele volt. 100%-os kihasználtság oda – vissza. Ennek megfelelően egy hangot nem kellett hollandul kiejtenem, mindenütt mindenki beszélt németül. Vagy azért mert német volt, vagy azért mert a vásárlói voltak azok.
Sajnos a piacon nem találtam frissen sütött stroopwafelt (azaz karamellás ostyát, ami a hollandok nemzeti teasüteménye) de vettem finom sajtot, meg olcsó fügét, ettem kibbelinget (azaz sült halat) s úgy egészében jól elvoltam. Annak ellenére hogy egész nap többé kevésbé esett az eső. (Éppen ezért salnos nem is készült egy fénykép sem.)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.